Tényleg brutális a Doktor Strange multiverzuma? (spoiler)

A Marvel legújabb filmjének a folytatása legalább olyan sokoldalú és érdekes, mint Doktor Strange személye. Ezt tekinthetjük a Bosszúállók: Végjáték és a Pókember: Nincs hazaút következő részének, mivel bőven találunk benne mindkét filmre utaló hivatkozásokat, ugyanakkor ez a Disney+ műsorán elérhető WandaVision közvetlen gyökere is (habár szerintünk inkább Wandáról szól a film, mint Stephen Strangeről), így a cím kissé félrevezető lehet.

A fent említett streaming tv-műsorban Wanda egy "Vissza a jövőbe" szerű városkába, Westview-ba téved, ahol meglepetésünkre Vision él és még két gyermekük is születik. Kiderül, hogy Wanda a semmiből alkotta meg a vibrániumból készült családtagjait, akiket a sorozat végére el is veszít. Doktor Strange filmjében Wanda (immáron a Skarlát Boszorkány a sötétség gonosz bűvöletében) úgy véli, hogy a multiverzum a legjobb lehetőség a gyermekeinek a megtalálására, hogy újra anya lehessen. (Az persze meg sem fordult a fejében, hogy újra feleség legyen.)

A film Christine Palmer (Rachel McAdams), Stephen viszonzatlan szerelmének az esküvőjén kezdődik, amikor az utcákon káosz tör ki egy hatalmas polipszerű lény támadása miatt. A szörny egy America Chavez nevű fiatal lányt üldöz különböző dimenziókon keresztül. Stephen és Wong persze azonnal akcióba lendül, hogy megmentsék Americát, ám a lányról kiderül, hogy portálokat tud kialakítani különböző univerzumok között. Ez Wanda érdeklődését is felkelti, aki hajlandó bármit megtenni, hogy abban az univerzumban éljen, ahol a gyermekei vannak, így America erejét a lány élete árán is a saját magáénak szeretné tudni.

A multiverzum megjelenése lehetővé tette a Marvel Studios számára, hogy az alternatív Bosszúállók világát ("What if" című sorozat a Disney+ műsorán), az X-Men és a Fantasztikus négyes karaktereit is belecsempésszék a filmbe, ám szerintünk teljesen feleslegesen. 

A film megrendezéséhez Kevin Feige producer felkereste a veterán horror-rendezőt, Sam Raimit, aki a 2000-es évekbeli Pókember trilógia óta nem vett részt az MCU-ban.

"Amikor Kevin bejelentette, hogy egy kis horror elemet szeretne belevinni Doktor Strange-be, nagyon érdekes gondolat volt számomra. A horror és a feszültség keltése mindig nagyon szórakoztató." - nyilatkozta Sam Raimi

Tehát igen, a filmben nem kevés a horror konvenció és a számítógéppel generált speciális effekt. Raimi filmje minden bizonnyal igazi lakoma a szemünknek, azonban egy perc gondolkodási időt sem hagy nekünk, mivel mintha egy Skrillex számban lennénk, megállás nélkül ömlesztik a káoszt, az akciót és a horrort a nyakunkba. Egyszerű példának ilyen a zombi-szerű Doktor Strange és a félbevágott, felszeletelt, nyakatörött véres szuperhősök. Olyan hátborzongató varázslatokat jelenítenek meg, mint az elmekontroll és a hallucinációk. Más Marvel filmekben is voltak szörnyek és szörnyű jelenetek, de ez az első alakalom, valóban ijesztő művel alkottak. Így igen, valóban a brutalitás határát súrolja a film. Ez is csak azt sugallja, hogy a multiverzum egy ellenőrizhetetlen, bármire képes birodalom, amely igazán kiszámíthatatlan.

Meg lehet e érteni a filmet akkor is, ha nem láttuk a Disney+ műsorán elérhető előzményeket? Részben. Minden bizonnyal jobban fogjuk értékelni a jeleneteket, ha ismerjük Wanda háttértörténetét, ám a "What if?" sorozatát mellőzhetőnek gondoljuk (akik látták, azok számára pár jelenet kissé ismétlődőnek fog hatni).

Ami egy izgalmas történetnek indul a világ megmentéséről, hamarosan a gyászról, a szerelemről, és a személyes traumákról szóló történetté válik. Raimi pedig a Marvel eddig legmerészebb, legélénkebb alkotását készítette el.