A legkínosabb romantikusnak szánt jelenetek

A moziba járás általában az egész család számára szórakoztató esemény. Ez az a fajta tevékenység, amelyet a nap bármely szakában, és általában szinte bárkivel együtt lehet csinálni. 

Persze vannak kivételek, ha egy filmben van valami... felnőttesebb anyag. Mert lássuk be: attól függően, hogy kivel nézel egy filmet, egy szerelmi jelenet többféle okból is kínos lehet. Anya, apa és a nagymama ül melletted? Felejtsd el, még csak nem is akarod, hogy két szereplő túl sokáig csókolózzon, nemhogy teljes erőbedobással egymásnak essenek. De vannak olyan szerelmi jelenetek, amelyek túllépnek még a körülményes furcsaságokon is, és önmagukban is olyan fájdalmasan kínosak, hogy egyedül is kínos lenne megnézni őket. Íme egy lista azokról a szerelmi jelenetekről, amelyeknél könyörögni fogsz, hogy fejezzék be.

Amerikai szépség - A lányod barátjával valami nem okés

Annak ellenére, hogy az Amerikai szépség kétségtelenül nagyszerű film és tele van fantasztikus alakításokkal, ez nem változtat azon a tényen, hogy az egyik történetszálban egy apa a tinédzser lánya barátnője után vágyakozik. Amikor Kevin Spacey és Mena Suvari végül megkapják a hányingerkeltő szerelmi jelenetüket (ami szerencsére elmarad a nagy pillanattól), Mena gyengéd sebezhetősége csak arra szolgál, hogy rávilágítson, mennyire helytelen volt az egész dolog a kezdetektől fogva. De a film során Spacey kéjes fantáziái a nővel kapcsolatban általában komédiának vannak beállítva, így amikor végre megtörténik a valódi találkozásuk, az egy nagyon "Kérlek, mondd, hogy ez most nem történik meg" pillanat.

Rekviem egy álomért - Ez most tényleg megtörtént?

A szóban forgó kellemetlen jelenet a Requiem egy álomért végén játszódik, amikor a főszereplők mindegyike a függőség legrosszabb fejezetében van. Szó szerint tanúi vagyunk a mélypontjuknak. Jennifer Connelly játssza Mariont, a heroinfüggőt, aki a teste eladásához folyamodik a kábítószerért, amikor beszervezik egy "showműsorba". Itt egy csapat démoni és nyáladzó férfi vár rá, akik gúnyolódnak és pénzt dobálnak rá az előadás alatt. Ez nem is annyira szerelmi jelenet, mint inkább egy borzalmasan szemléletes cselekmény, amely egy kavargó, remekül szerkesztett szekvencia közepette történik. Ez nem csak összeszövi a szörnyű helyzeteket, amelyekbe az egyes szereplők kerültek, hanem a pánikot és a kétségbeesést is átadja a nézőknek. 

A 40 éves szűz - Túl sok, túl gyorsan

A 40 éves szűz szinte kizárólag kellemetlen jelenetekből áll. A film egy rakás faragatlan fickóról szól, akik egy elektronikai boltban dolgoznak, és elhatározzák, hogy segítenek kocka kollégájuknak, Andynek (Steve Carell) megszerezni az első intim élményét. Rengeteg meggondolatlan tanácsot adnak neki, és Andy több katasztrofális randiba is belevág, miközben lassan beleszeret egy Trish nevű egyedülálló anyába (Catherine Keener). 

Andy fokozatosan felkészül arra, hogy a dolgokat fizikai szintre emelje, de a barátai arra ösztökélik, hogy gyorsítson a tempón. Egyik este egy klubban összefut Beth-szel (Elizabeth Banks), egy nővel, akivel korábban csak a flörtölést gyakorolta, ám együtt mennek haza. A nő agresszívan próbálja elcsábítani Andyt, az övével ostorozza és az ajkába harap. Végül, mielőtt rosszul sikerülne az első alkalom (és megcsalná Trish-t), megjelennek a barátai, hogy kihúzzák a csávából.

Az élet habzsolva jó - Túlságosan is realista

A The Spectacular Now-ra általában úgy tekintenek, mint a legőszintébb tini szerelmi történetetre. A probléma az volt, hogy a filmkészítők ezt az őszinteséget egyenesen a hálószobába vitték - mi pedig soha korábban nem éreztünk még négy percet a moziban ilyen örökkévalóságnak. A kuncogás, az idegesség, a jelenet fizikalitása - minden olyan ártatlan és valóságos, hogy az ember úgy érzi, nem kellene tanúja lennie egy ilyen személyes pillanatnak. Ne értsetek félre, ez egy teljesen aranyos és szerethető film, és valószínűleg sírni és nevetni is fogtok ezen a mozin. De kérdezd meg magadtól: ha visszamehetnél és megnézhetnéd az első alkalommal, megtennéd?

Alkonyat Hajnalhasadás 1. rész - Túl kemény egy filmhez

A könyv egyik előnye a filmmel szemben, hogy a varázslatos jelenetek életre keltésének felelőssége az olvasóra hárul. A szerzők annyi részletességgel írhatják le a dolgokat, amennyire csak akarják, de ha csak egy érzést vagy egy érzelmet közvetítenek, az már teljesített küldetés. Egy filmrendezőnek ezzel szemben valóban valósághűen kell bemutatnia a dolgokat, a színészeknek pedig meggyőzően kell ábrázolniuk egy olyan jelenetet, amely éppenséggel nem feltétlenül felel meg a karaktereiknek vagy a valóságnak.

A Breaking Dawn: I. rész esetében a filmkészítők bajba kerültek a régóta várt szexuális együttlét pillanatával az annyira szerelmes Bella (emberlány) és Edward (vámpírfiú) között. Kristen Stewart, mint Bella, rájött, hogy ez egy vakmerő küldetés. Ahogy Stephenie Meyer Breaking Dawn című regényében lefektették, a szexjelenetnek "transzcendensnek és túlvilágiak, embertelenek, és sokkal jobb szexnek kell lennie, mint amit valaha is el tudsz képzelni", aminek hatására az érthetően frusztrált Stewart azt kérdezte: "Hogyan éljük ezt meg?". Ennek eredményeképpen a színésznő "gyötrelemként" írja le a jelenet forgatását Robert Pattinsonnal, annak ellenére, hogy akkoriban a férfi volt a valódi párja.

A szürke ötven árnyalata - Minden szempontból nevetségesen rossz

Kevés film kapott akkora kritikai gúnyt és egyidejűleg rajongói elismerést, mint A szürke ötven árnyalata.  Minden egyes szerelmi jelenet egyre nevetségesebbé válik, egészen addig a pontig, ahol a film csúcspontja az lesz, amikor Anastasia kiborul, miután Christian túl keményen elfenekeli. Ez a "játszószobájában" történik, amely úgy néz ki, mintha a londoni Towerből teleportálták volna, és kampókkal, ostorokkal, láncokkal és mindenféle középkori kinézetű kínzóeszközzel van felszerelve, amivel Anastasiának látszólag semmi baja. De most komolyan, Christian, nem bánnád meg, ha kicsit lazábbra vennéd a fenekelést, ugye?